Mátyás király fia, Corvin János fényesen bebizonyította, hogy képes a török
ellen eredménnyel sereget vezetni, és a boszniai pasa agresszív törekvéseinek
ellenállni. A gondjaira bízott Szlavóniát a legjobb tudása szerint egységbe
forrasztotta, és báni hivatala idején megszűnt a horvát, magyar és dalmát
nemesség közti, helyi harcokig fajult ellentét. A politika azonban továbbra sem
kímélte Mátyás fiát, aki nem csekély rátermettségről téve tanúbizonyságot,
ügyesen egyensúlyozott a hatalmi érdekek között, és egyre több jogos örökségét
szerezte vissza a főuraktól. Ismét növekedni kezdett az a középnemesi tábor,
amely szerette volna Corvin Jánost látni vezetőjének, de a másik oldal, a herceg
korábbi ellenfelei és ellenségei ezt minden erejükkel igyekeztek meggátolni.
Corvinban Velence is kiváló hadvezért látott, olyan férfiút, aki becsületesen
bánik azzal a pénzzel, amit a köztársaság a törökellenes háború céljaira
rábízott. A herceg rövidre szabott életének utolsó éveit folyamatos harcokban
töltötte, és egyre újabb győzelmeket aratott a boszniai pasa seregei felett,
miközben kénytelen volt szembenézni az őt ért intrikák és támadások sorozatával.
Aztán elkövetkezett az idő, hogy helyzeti előnybe került Ulászló királlyal
szemben, akinek még nem volt fiú örököse az új feleségétől, Corvinnak viszont
született egy fia. Ez a tény hatalomféltésből még a királynét is ellene
fordította. A kötet Corvin János életének utolsó éveit történeti hűséggel
feldolgozva, a korabeli katonai és politikai eseményeket, összefüggéseket
ismertetve tárja az olvasók elé.