Szovjet-finn háború, 1939. november 30. - 1940. március 12. Vajon mennyit és
mit tudunk mi erről? Tankönyveink, a második világháború történetét tárgyaló
magyar munkák többnyire néhány mondatban emlékeztek meg a finn agresszorok
támadásáról, akik a finn területek és támaszpontok átadását kérő, békés,
szocializmust építő Szovjetunióra támadtak, amely jogos önvédelemből harcra
kényszerült. Sokat változott a világ 1939-1940, illetve a kelet-európai
szocializmusok összeomlása óta. Ma már kimondható - ha ez nem is okoz osztatlan
örömet mindenki számára - hogy a háború vesztese is lehet áldozat és győztes is
agresszor. Olyan agresszor, mint amilyenné a sztálini Szovjetunió vált 1939
szeptemberében Lengyelország, majd 1939 novemberében Finnország megtámadásával.
Akkor ez az agresszor szembekerült a világgal. A világ közleménye a megtámadott
finnek mellé állt. Az európai országok többsége önkéntesekkel,
segélyszállítmányokkal sietett a finnek segítségére. Magyarországtól mintegy
félezer önkéntes indult útnak, hogy fegyverrel küzdjön a finnek oldalán.