A tizenkét éves Bartos Margit naplót vezetett az 1956-os forradalom napjaiban.
Környezetének lelkesedése és aggodalommal terhes várakozása elgondolkodtatta és
naplóírásra ösztönözte, ám a forradalom elfojtása után csalódottan hagyta abba
az írást. Két évvel később, az évfordulón már kamaszlányként kezdi újra
naplóját: a diktatúra legkomorabb éveiben barátságról és szerelemről írt titkos
füzetébe.1956-ban az országban fellobogott, majd kihunyt a szabadság lángja,
amit a megtorlás látszólag elfojthatott, az emberek azonban saját életüket és
vágyaikat nem adták fel. Ahogy Margó is, magukban óvták a szabadság ábrándját. A
személyes, felkavaró napló bepillantást enged abba, hogyan teltek a mindennapok
a forradalom idejében.