A kiváló néprajzkutató, Schmidt Éva megbízására 1993 télutóján résztvehettünk
egy hanti medvetoron, az Ob partján fekvő Polnovat falujában. Az eseményről
Halmy György rendezésében film készült, nekem pedig megengedték, hogy
fénykép-felvételeket készíthessek az általam fontosnak vélt szertartási
mozzanatokról. A Medvetor jelenleg az obi-ugor népek legnagyobb, egyedülállóan
fontos ünnepe. A hantik (ismertebb nevükön osztyákok), valamint a másik obi-ugor
nép, a manysik (vogulok) eredetileg nem ezt az egyetlen nagy ünnepet ülték az
évkörben, és nem ezt az egyetlen állatot, a medvét tisztelték mindenek fölött.
Pontos tudomásunk van róla ? nem kis mértékben éppen Schmidt Éva jóvoltából -,
hogy eredetileg kettős ünneprend uralkodott az obi-ugoroknál. Az egyiknek a
főszereplője valóban a medve volt. Az ő ünnepe mindig a téli időszakra esett, és
éjjel tartották. Akár nőstény volt, akár kan, mindenképpen nőnek öltöztették ?
így tesznek ma is -. és kislánynak szólítják. Aki meglőtte, az lesz az apja, és
a maga édeslányaként bánik vele egészen a szertartás végéig. A másik ünnep
főszereplője eredetileg a ló volt. Ünnepe mindig a nyári időszakra esett, és
nappal tartották. Férfiünnep volt ez, szemben a Medvetor női jellegével. Két
lábon állt tehát ez az évköri ünneprend. Az orosz hódítók, az ortodox egyház
közreműködésével, már a cárizmus idején könyörtelenül kiiktatták a
veszélyesebbnek ítélt férfi-összetevőt ebből a csodálatos, egyszerre kozmikus és
üdvtörténeti nagyságrendű együttesből. Így maradt magára, többé-kevésbé megtűrt
ünnepként máig a Medvetánc.