Szerző: Mohácsi Árpád Kalligram Kiadó, 2021 Hogyan élünk mi itt
Kelet-Közép-Európában? Milyen Nyugatra menni és visszatérni? Milyen nehéz
örökségeket cipelünk? Hogyan is vagyunk egymással, szülők és gyerekek, feleségek
és szeretők, testvérek és féltestvérek, élők és holtak, könyvek, emlékek,
történelmi változások és egyéni vágyak? Mi szabja meg esendőségünk és
szerethetőségünk határát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Mohácsi Árpád
gazdagon hangszerelt, közvetlen hangon, élvezetesen elmesélt, sok szálon futó
regénye. (Ja, és még azt is megtudjuk, kik azok a Merényiék.) ?Ezen az ajtón nem
lehet csak úgy kimenni? - olvassuk a regény egyharmada tájékán. Nem túl feltűnő
mondat. De nagy ereje van. Aki leírta, az tud valamit az emberi létezésről. Azon
belül: az 1960-as évek közepe táján született magyar emberek, férfiak és nők
fiatalkoráról, 1989 előtt és után. Generációs regény, korrajz. Géza, Dóri
(meghalt), Bella, Gabi, Jutocsa, Sanyi, és aki fiatalabb: Luca (Géza új
barátnője) és aki idősebb: Piri néni (Géza édesanyja, szorgalmas
ügynökijelentésíró) - ha elolvassuk az életükről, sorsukról szóló beszámolót,
még sokáig velünk maradnak. - Márton László A kötet adatai: Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 264 oldal