Szerző: Siklósi Iván ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2018 Jelen munka a hazai
szakirodalomban első ízben, de a vizsgálódás hatóköre szempontjából a külföldi
szakirodalomra tekintve is újszerű módon és tág kontextusban kívánja elemezni a
római zálogjog, konkrétabban pedig a többszöri elzálogosítás római jogi
matériájának egyik alapvető intézményét: a ius offerendi császárkori római
jogban kialakult konstrukcióját. A dolog többszöri elzálogosításának, valamint a
záloghitelezőkre vonatkozó sorrendnek a rövid áttekintését követően a mű
tárgyalja a ius offerendi fogalmát, lényegét, rendeltetését, joghatásait és
alkalmazhatósági körét, a konstrukció dogmatikai minősítésének kérdéseit,
valamint annak meglehetősen összetett, tágabb összefüggésrendszerét; továbbá
dióhéjban a római jogi konstrukció továbbélésére is kitekint. A mű részletesen,
a releváns források elemzésén túlmenően vizsgálja a ius offerendi
konstrukciójának különféle szakirodalmi értelmezéseit, és a zálogjogban való
jogutódlás bonyolult kérdéseire is kiterjedő elemzés eredményeképpen megkísérel
állást foglalni azokban a kérdésekben, hogy a ius offerendi gyakorlása vajon
egyúttal jogutódlást is eredményez-e a zálogjog tekintetében, ha pedig igen,
akkor milyen mértékben, illetve hogy van-e a ius offerendit gyakorló
záloghitelezőnek visszkereseti joga az adóssal szemben, valamint hogy szóba
jöhet-e a keresetengedményezés a ius offerendi gyakorlásának
jogkövetkezményeként. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 224 oldal