Szerző: Gyekiczky Tamás Gondolat Kiadó, 2006 Könyvünk levéltári dokumentumokra
épülő történeti munka. A korabeli iratok, szakirodalmi nézőpontok és
statisztikai adatok alapján annak a talánynak megfejtésére vállalkozik,
lehetséges-e a szó klasszikus értelmében vett perjog a huszadik század ötvenes
éveinek közepén Magyarországon. Sem az ideológia, sem a politika, sem a gazdaság
nem ismerte ugyanis azt a magánérdeket és magánjogot, melynek képviseletére és
konfliktusainak megoldására a modern perjog szerveződött. Röviden: lehetséges-e
perrendtartás klasszikus polgári perek nélkül? Továbbfűzve a kérdést: ha igen,
akkor miképpen jött létre, hogyan alakult, kik és miért alakították -
reformálták és használták? Miközben könyvünkben e kérdésekre keressük a választ,
bemutatjuk a perrendtartás korabeli társadalom és politikatörténetét.
Tisztázzuk, a peres eljárások a társadalom politikai ellenőrzését szolgálták,
különösen az emberek nagy többségét érintő perek, a családjogi és bontóperek.
Rávilágítunk arra, hogy a korabeli hatalom sokszor a polgári peres eljárások
szabályainak alakításával törte le az állampolgárok jogszerű érdekekeinek
érvényesítését. Így például a kitelepítettek perindítási kísérleteit 1954-ben,
amikor néhányan közülük megpróbálkoztak elkobzott és államilag eltékozolt
vagyonuk visszaszerzésével. A könyv - a levéltári kutatások lehetőségeinek
köszönhetően - kitér olyan ma már elfelejtett, félresikerült kísérletekre,
amelyek a szovjetesítés jegyében a teljes magyar igazságszolgáltatási rendszer
szétzilálását okozták (területi bíráskodás 1953-1954), de felvázolja a különböző
módosítások mögött rejlő társadalomtörténeti hátteret is (1954, 1956-1957). A
szerző a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi
tanszékének vezetője, egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa,
gyakorló ügyvéd. Kutatási területe a magyar polgár eljárásjog története, s az
ötvenes évek jogintézményeinek társadalomtörténetéről számos munkája jelent meg.
Könyve kéziratát a Miskolci Egyetemen habilitációs eljárására nyújtotta be. A
tartalomból: Előszó ? Tépelődések Módszertani felvezetés Az 1952. évi III.
törvény születése Szövegváltozatok A Családjogi Kódex Területi bíráskodás és
törvénykezési jog 1954: az első módosítás Forradalom után: a második novella
keletkezése (1956-1957) Keskeny úton: összefoglalás Felhasznált szakirodalom A
kötet adatai: Kötés: puhafedél Kiadási év: 2006 Terjedelem: 276 oldal