Szerkesztette: Sonnevend Péter Gondolat Kiadó, 2018 A velünk élő múlt
megismerése fontos jelenünk és jövőnk szempontjából. Mai szakmai valóságunk
(felsőfokú szakképzés, területi könyvtári hálózat, országos nyilvános
szakkönyvtárak stb.) több vonatkozásban az 1945 utáni korszakhoz kapcsolódik.
Tanulmánykötetünk egy pár éve indított csoportmunka eredményeit kínálja az
olvasónak (miután közel egy tucat résztanulmány a szakmai folyóiratokban már
napvilágot látott, s a szerzők két konferencián is beszámoltak munkájuk
állásáról). A Rákosi-korszaknak is nevezett tizenkét év leginkább arról
nevezetes, hogy soha nem tapasztalt törést (diszkontinuitást) okozott az ország
életében, így a könyvtárak világában is. Az utóbbi évtized hazai tudománya
számos más területen is élénk érdeklődést tanúsít az ország kulturális
szovjetizálásának témája iránt (irodalomtudomány, művészetek stb.). Ehhez is,
meg a nemzetközi trendhez (diktatúra és könyvtárügy) is kapcsolhatók az itt
olvasottak. E korszakban újra és újra ?selejtezték? a könyvtárosokat és a
gyűjteményeket is, ahogy erről egyik fejezetünk beszámol. (Egy későbbi
időpontban szükséges lesz az olvasók ?selejtezésének? áttekintése is.) Öt
tanulmányunk további témái is a korszak lényegi kérdéseit ölelik fel,
felhasználva levéltári és publikus forrásokat egyaránt. Ezek: a könyvtárpolitika
korabeli kényszerpályái; a szakképzés rendszerének megteremtése; az Országos
Könyvtári Központ működése (1945?1952); az iskolai és gyerekkönyvtári ellátás
fejlődése. A szerzők ? Kégli Ferenc, Pogány György, Pogányné Rózsa Gabriella,
Sonnevend Péter és Varga Katalin ? tapasztalt szakírók, akik évtizedek óta
ismertek a nyilvánosság előtt. A kötet adatai: Kötés: Kartonált Megjelenés éve:
2018 Terjedelem: 342 oldal