1985 tavasza. A zenei világ Bach születésének háromszázadik évfordulóját
ünnepli. Egy griznzingi kisvendéglőben feltűnik egy ragyogó tehetségű
vándormuzsikus, egy toprongyos magyar, Varga Jenő, aki ócska hegedűtokjában
különlegesen értékes hangszert hordoz magával kiszámíthatatlan útjain, s
kívánság szerint bármit eljátszik alkalmi közönségének. Akár Bach Chaconne-ját
is - mégpedig pazarul. Hogy került ide ez a zseni? Honnan ez a tékozló
virtuozitás? Varga Jenő történetében szinte semmi sem igaz, de minden valódi.
Nem igaz a sztori, de lehetne, ezért valódi. Valódi minden figura, minden
helyszín, minden egyes élethelyzet, és legfőképp a drámaiság, amely az
individualista léleknek és a huszadik század lelketlen történelmének
összeütközéséből adódik.