Délelőtt tíz órára a Bismarck viharvert, lángoló ronccsá vált, ágyúi
megnyomorítva, némán meredeztek az ég felé, oldalában és a felépítményeiben
hatalmas lyukak tátongtak, melyeken át csak úgy izzottak és lobogtak a tüzek,
száz meg száz repedésből tört elő a szürke füst, és úszott tovább a szélben. Ez
a második világháború nagy atlanti ütközetének záróképe. Az előzmény egy rövid
ütközet, amelyben a Bismarck, a német haditengerészet büszkesége elsüllyesztette
a brit flotta legnagyobb hajóját, a Hoodot. Ekkor mindenfelől angol hadihajók
zárkóztak fel, üldözőbe vették a Bismarckot, keresztülhajszolták az
Atlanti-óceán északi medencéjén, mindaddig, amíg egy légi torpedó
kormányozhatatlanná nem tette az úszó óriást. Üldözői ezután körülfogták és
kíméletlenül elsüllyesztették a német hadihajót. Aki a drámai küzdelmet
felidézi: Ludovic Kennedy, a brit haditengerészet tisztje. Eredeti
dokumentumokat és szemtanúk visszaemlékezéseit felhasználva hitelesen,
ugyanakkor nagyon izgalmasan számol be a második világháború két nevezetes
tengeri csatájáról.