A Fekete Horka-sorozatot útjára indító A háború művészete azokban a vészterhes
időkben játszódik, amikor Atilla halála után összeomlott a Hun Birodalom, és
keleten egy új, hódításra született nép csillaga emelkedett az égre: az avaroké.
Közel ötven évvel a sorsfordító események után titokzatos szarmata harcos
érkezik a Kaukázustól északra található Keleti Avar Birodalom árnyékában
meghúzódó Szabirföldre. Az Íjásznak hívott férfi titkos küldetést teljesít: fel
kell kutatnia és harcossá kell képeznie egy fiatal szabir fiút, aki egy hun
magus jóslata szerint Atilla kardjának méltó örököse lesz. Miután Levente és a
szarmata fokosmester találkoznak, elkezdődik az embert próbára tevő kiképzés,
csakhogy Íjász számításait keresztülhúzza egy nem várt fordulat: a leendő
hadvezér beleszeret Csillavérbe, a déli avar tartományok rettegett tudunjának
akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő
felbukkanása; Akté ugyanis nem válogat az eszközökben, hogy megszerezze Atilla
kardját. Fonyódi Tibor (Isten ostorai, Naptól vagyok, holdtól vagyok), a magyar
történelmi fantasy koronázatlan királya a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az
olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század. A Fekete
Horka-sorozat köteteiben a szerző a hun-magyar mitológiából, meséinkből és a
szakrális őshagyományból merítve teremt olyan új mitológiát, melynek igazi
főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendő óta Isten kardjakén
említ a hagyomány.