Meresztgette nagyon a szemét, felemelte, majd leengedte a tekintetét, végül
kijelentette: - Bárhogy nézem is, az bizony csirke. Tyúkivadék. - Nem a
látásodnak van híja, pajtás, hanem az illemtudásodnak! - csóválta fejét a
szamár. - Hogy jut eszedbe, hogy csirkének mondjad egy tisztes kacsacsalád
bármely tagját? - Úgy, hogy tényleg csirke! - morrant erre Buttyó kutya. - Téged
sem hívlak lónak, még ha szeretnéd is. A ló - ló. A szamár: szamár. A csirke
pedig csirke, akárhogy csűrjük-csavarjuk. Attól, mert tavaly vagy mikor a
csirkevész kipusztította őket, még nem felejtettem el, milyenek a csirkék, no és
nem is estem a fejem lágyára! (A csúf kiskacsa)