
A MAGYAR JOGBÖLCSELETI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE
Szerző: Szabadfalvi József Gondolat Kiadó, 2024 A kötet átfogóan mutatja be a
magyar jogbölcseleti gondolkodás egyes nagy korszakait a ?kezdetektől? egészen
az 1989/90-es rendszerváltozásig. Elméleti jogi gondolkodásunk legjelentősebb
korszakai szervesen illeszkednek az európai juriszprudencia
fejlődéstörténetéhez. Ugyanakkor tényként lehet megállapítani, hogy a 20. század
elejéig, a neokantiánus jogfilozófia megjelenéséig, az aktuális mainstream
irányzatok elterjedésében időbeli megkésettség tapasztalható. Az elmúlt
századfordulón bekövetkezett változások eredményezték, hogy a hazai
jogbölcseleti gondolkodás szinkronba került az európai és nemzetközi
áramlatokkal. A korábbi, kizárólagosnak tekinthető osztrák és német hatással
szemben szélesebbre nyílott a magyar jogbölcselet orientációs horizontja, így a
diszciplína legjelentősebb művelői közül egyre többen támaszkodtak az angol
szakirodalmon túl a kortárs olasz, francia, vagy éppen amerikai szerzőkre. Ennek
következtében a 20. század első felében jó néhány hazai jogbölcselőnk a
tudományterület nemzetközileg számontartott képviselőjévé vált. A második
világháború után, a ?fordulat évét? követően a magát marxistá(-leninistá)nak
nevező (állam- és) jogelméleti szemléletmód uralkodóvá válásával az organikusnak
mondható fejődés törést szenvedett, és négy évtizeden keresztül hegemón módon
meghatározta az elméleti jogi gondolkodásunkat. Az 1970-es évektől lehetünk
tanúi annak, hogy a korabeli magyar jogelméleti gondolkodók közép- és fiatalabb
nemzedéke felismerve a modern jogfilozófia nyújtotta lehetőségeket, a
szocialista normativizmus helyett fokozatosan új tájékozódási irányokat
keresett. A szerző korábbi kötetei: Moór Gyula. Egy XX. századi magyar
jogfilozófus pályaképe (Osiris?Századvég, Budapest, 1994); Jogbölcseleti
hagyományok (Multiplex Media ? DUP, Debrecen, 1999); A cselekvőségi elmélettől
az újrealizmusig (Gondolat Kiadó ? Debreceni Egyetem, Budapest, 2004); A magyar
jogbölcseleti gondolkodás kezdetei. Werbőczy Istvántól Somló Bódogig (Gondolat
Kiadó, Budapest, 2011); Kísérlet az ?új magyar jogfilozófia? megteremtésére a
20. század első felében (Gondolat Kiadó, Budapest, 2014); Múltunk öröksége.
Elmélettörténeti perspektívák (Gondolat Kiadó, Budapest, 2016); Egy konzervatív
állam- és politikatudós. Ottlik László (1895?1945) (Dialóg Campus Kiadó ?
Debreceni Egyetemi Kiadó, Budapest ? Debrecen, 2019); ?A jogállam a jogeszme
megvalósítását czélzó intézmény?. Jogállam-koncepciók Magyarországon a 20.
század közepéig (Gondolat Kiadó, Budapest, 2023) A kötet adatai: Formátum: 168 x
238 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 434 oldal
magyar jogbölcseleti gondolkodás egyes nagy korszakait a ?kezdetektől? egészen
az 1989/90-es rendszerváltozásig. Elméleti jogi gondolkodásunk legjelentősebb
korszakai szervesen illeszkednek az európai juriszprudencia
fejlődéstörténetéhez. Ugyanakkor tényként lehet megállapítani, hogy a 20. század
elejéig, a neokantiánus jogfilozófia megjelenéséig, az aktuális mainstream
irányzatok elterjedésében időbeli megkésettség tapasztalható. Az elmúlt
századfordulón bekövetkezett változások eredményezték, hogy a hazai
jogbölcseleti gondolkodás szinkronba került az európai és nemzetközi
áramlatokkal. A korábbi, kizárólagosnak tekinthető osztrák és német hatással
szemben szélesebbre nyílott a magyar jogbölcselet orientációs horizontja, így a
diszciplína legjelentősebb művelői közül egyre többen támaszkodtak az angol
szakirodalmon túl a kortárs olasz, francia, vagy éppen amerikai szerzőkre. Ennek
következtében a 20. század első felében jó néhány hazai jogbölcselőnk a
tudományterület nemzetközileg számontartott képviselőjévé vált. A második
világháború után, a ?fordulat évét? követően a magát marxistá(-leninistá)nak
nevező (állam- és) jogelméleti szemléletmód uralkodóvá válásával az organikusnak
mondható fejődés törést szenvedett, és négy évtizeden keresztül hegemón módon
meghatározta az elméleti jogi gondolkodásunkat. Az 1970-es évektől lehetünk
tanúi annak, hogy a korabeli magyar jogelméleti gondolkodók közép- és fiatalabb
nemzedéke felismerve a modern jogfilozófia nyújtotta lehetőségeket, a
szocialista normativizmus helyett fokozatosan új tájékozódási irányokat
keresett. A szerző korábbi kötetei: Moór Gyula. Egy XX. századi magyar
jogfilozófus pályaképe (Osiris?Századvég, Budapest, 1994); Jogbölcseleti
hagyományok (Multiplex Media ? DUP, Debrecen, 1999); A cselekvőségi elmélettől
az újrealizmusig (Gondolat Kiadó ? Debreceni Egyetem, Budapest, 2004); A magyar
jogbölcseleti gondolkodás kezdetei. Werbőczy Istvántól Somló Bódogig (Gondolat
Kiadó, Budapest, 2011); Kísérlet az ?új magyar jogfilozófia? megteremtésére a
20. század első felében (Gondolat Kiadó, Budapest, 2014); Múltunk öröksége.
Elmélettörténeti perspektívák (Gondolat Kiadó, Budapest, 2016); Egy konzervatív
állam- és politikatudós. Ottlik László (1895?1945) (Dialóg Campus Kiadó ?
Debreceni Egyetemi Kiadó, Budapest ? Debrecen, 2019); ?A jogállam a jogeszme
megvalósítását czélzó intézmény?. Jogállam-koncepciók Magyarországon a 20.
század közepéig (Gondolat Kiadó, Budapest, 2023) A kötet adatai: Formátum: 168 x
238 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 434 oldal
Adatlap
| Ár: | 5.905 Ft |
| A hirdető: | Kereskedőtől |
| Értékesítés típusa: | Eladó |
| Feladás dátuma: | 2026.01.04 |
| Eddig megtekintették 44 alkalommal | |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "A MAGYAR JOGBÖLCSELETI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE" című hirdetést látja. (fent)





