Politika, társadalom és modernizáció Besztercebányán, Késmárkon és Losoncon
Szerző: Bóna László Gondolat Kiadó, 2024 A szlovák és a magyar polgári nemzeti
társadalom létrejöttének döntő szakasza egymástól eltérő politikai, intézményi
és gazdasági adottságaik ellenére jórészt azonos korszakban, egyazon birodalmi
és ?nemzetállami? keretek között zajlott a 18. század végétől 1918-ig. Munkámban
elsősorban a két közösség viszonyát a felső-magyarországi szlovák etnikai régió
városainak környezetében vizsgálom, ám a térségben jelentős német és izraelita
lakosság szerepét és helyzetét is kutattam. A kötet alapjában véve népszámlálási
adatokból kiinduló, ám kvalitatív városelemzés. A cél az 1880-as és az 1910-es
népszámlálás közötti ?anyanyelvi? változás rendszerszerű követése volt, és a
városi asszimilációs minták kimutatása. Ezt először megyei, majd városi szinten
végeztem el. A fő hipotézis beigazolódott, a minták jól elkülönülnek egymástól,
és eltérő közeget tárt elénk a három kiválasztott város (Besztercebánya,
Késmárk, Losonc) dualizmus kori társadalmának elemzése. A kötet bemutatja a
korabeli városok társadalmi, etnikai, gazdasági és oktatási szerkezetét, a helyi
és az országos politikát, valamint a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületek
tevékenységét. Az asszimilációs folyamat egyéni érvényesülését és értelmezését
egy konkrét értelmiségi életpálya is szemlélteti. Ez a többlépcsős, sok helyen
jórészt befejezetlenül maradt értelmiségi magyarosodás mintát adott a helyi
közösségek feltörekvő polgári rétegei számára. Besztercebányán, Losoncon és
Késmárkon látványosan eltérő a sajtó és a politikum retorikája, az egyházi
közösségek és a normák ereje, a diákság szerepe és a lokális nemzetépítési
törekvések eredménye. A legaktívabb magyarosító tevékenységet folytató városi
elit tudta felmutatni a magyarok javára legnagyobb aránymódosulást 1910-re? A
kötet adatai: Formátum: 142 x 197 mm Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2024
Terjedelem: 386 oldal