Ez a regény Németh László Utolsó kísérlet című regénytetralógiájának önálló,
negyedik része, mely először 1940-ben jelent meg, mint az író személyes
fejlődésregényét megtestesítő főhős: Jó péter házassághoz vezető szerelmének a
története. A regénynek akkoriban olyan méltatója támadt, mint Móricz Zsigmond,
aki úgy üdvözölte, mint a modern Budapest életének, világának egyik új regényét,
amelynek hősei, a bölcsészkar faluról felkerült, tehetséges történészhallgatója
Péter és Tusi, a szerelem mestere egy életre egymásra találnak.