Történt egy szép napon, hogy Charles Strickland, jómódú londoni tőzsdeügynök,
példás férj és családapa egy kurta kis cédulán értesítette feleségét, hogy
örökre elhagyja a családi tűzhelyet, és Párizsba költözik. S a felháborító
cselekedet rugója nem volt más, mint a leküzdhetetlen vágy, hogy
festékkel-ecsettel fejezze ki a lelkében égő művészi víziót, szabaduljon a
kínzó, az alkotásra, kifejezésre sarkalló ördögtől. Nyomor és éhség, a világ
közönye, a társadalmi kivetettség - mind nem gátolja a festőt, hogy a maga
kiszabta úton haladjon tovább a művészi kiteljesedés felé - még ha az a
megsemmisüléssel egyenlő is.