Sajátos illatú, csípős, kesernyés fűszernövény, amely tulajdonképpen a növény
gyökere. Fűszerként hosszú, dicsőséges históriával rendelkezik. Feltehetőleg
Dél- és Kelet- Ázsiából származik, először Kr. e. 500-ban említi írásaiban a
nagy kínai filozófus - Konfuciusz. Arab kereskedők hozták Görögországba és
Rómába, s igen valószínű, hogy a római hódítókkal került át Britanniába. Ha
megkóstoljuk a frissen felvágott gyökeret, kissé a citromra emlékeztet és
üdítően csípős. Állítólag a jamaicai gyömbér a legízletesebb. A friss gyökér
igen kedvelt minden gyorsan pirított fogásban és currykben. Reszelt, aprított
gyömbért tesznek pasztákba, párolt fogásokba, nyers salátákba. Savanyított vagy
konzerv-gyömbért kínálnak étvágygerjesztőnek, ezt használják pikáns fogásokban
is. Híres a gyömbérsör és a gyömbéres bor is. A kínai és a távol-keleti konyha
alapfűszere. Illóolaját a parfümgyártásban hasznosítják. A gyömbér kitűnő
gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő. Zsíros ételek utáni
telítettség érzésnél jó szolgáltatot tesz, ezért előszeretettel fűszereznek vele
bizonyos nehezebben emészthető, zsírosabb sülteket.