Ez az apró, nagyon barátságos, fehér színű babfajta, sokkal több, mint az
iskolás évek menzás élményeinek, egyik gyakori szereplője. Réges - régen
túllépett a fehér gyöngybab és általában az összes babfajta az őket körülvevő
lekicsinylő sztereotípián. Nem hiába termesztették és szeretik az emberek több
ezer éve a babféléket. Mára már többszörösen bebizonyított tény a babfélék
emberi szervezetre gyakorolt sokrétű pozitív hatása. És mindemellett: lehet nem
szeretni, ezt a fehér, gyöngyökre emlékeztető, kellemes ízű babfélét? Az emberek
a babféléket régtől fogva termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó
és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának
és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak
élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény
népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők
közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein
meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy
múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai
közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és
népszerűsége azóta is töretlen. A babfélék élettani hatásai A bab fehérjében,
valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott
étkezés szerves része kellene, hogy legyen. A szervezetünkben lassabban
emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a
babfélék szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmi rost tartalmuk miatt
fogyasztásuk nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas
antioxidáns-tartalma a babnak, segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek
megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a
mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy
szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A bab remek forrása a
B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak. A hüvelyesek
betegségmegelőző hatása, mára már bizonyított. Számos vizsgálat tanúsítja, hogy
a hüvelyesek tápanyagai a fentieken kívül védelmet nyújthatnak több súlyos
betegséggel, így az Alzheimer- kórral valamint az emlő- és vastagbélrákkal
szemben is. Hemzsegnek a jótékony antioxidánsoktól. Az Észak-dakotai Állami
Egyetemen végeztek több kutatást annak alátámasztására milyen magas mennyiségben
is tartalmaznak a babfélék antioxidánsokat. A babfélékben levő hatóanyagok
rendkívül kedvező hatásúak, ugyanis akadályozzák a plakk-képződést a verőerek
falán, egészségesen tartják a keringési rendszert, ezzel hozzájárulnak az
érelmeszesedés megelőzéséhez. Pá-pá rossz koleszterin! Az Arizonai Állami
Egyetem vizsgálatai szerint a cukorbetegségre fokozottan hajlamosaknál több mint
8%-al csökkent az össz- és az ártalmas (LDL) koleszterin szintje, ha nyolc héten
át naponta 1 deciliter babot fogyasztottak. Áztatni többszörösen érdemes!
Áztatás során a babszemek nedvességtartalma kiegyenlítődik, így főzéskor
egyneműen, egyformán puhulnak meg. A gázképződésért felelős emészthetetlen
oligoszacharidok a hosszas áztatás során átalakulnak. Áztatás után lerövidül a
főzési idő így a többi hozzávaló ne veszít az értékéből a bab által igényelt
hosszú felpuhulási idő miatt. Ha kevesebb idő alatt is megfőnek a babszemek az
ételben, kisebb mértékben károsodnak a főzés során a babban lévő, számunkra
értékes vitaminok és ásványi anyagok. Ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot.
Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le a főzés előtt és friss tiszta vízben főzzük
meg a beáztatott babot. Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától
függően eltérő lehet. fél- egy nap. Jó választás A fehér gyöngybabból talán a
legízletesebb babfőzelékek és bablevesek egyike készíthető. Különösen finom a
fehér gyöngybabból, a tejfölös- ecetes bableves. A gulyáshoz is nagyon jó
választás ez az apró szemű babféle. Annyi teljesen biztos, hogy csak nyerhetünk
vele, fogyasztása jó tesz. A babfélék bármelyike, nagyon jó választás
étkezéseinkhez. Jó hatással vannak az emésztőrendszer működésére. Fogyasztásuk
hozzájárul az emberi máj és a vese méregtelenítő működéséhez, csökkentik az
emberi szervezetben lévő koleszterinszintet, szabályozzák az inzulintermelést,
valamint serkentik a megfelelő nyirokáramlást. Nagy rosttartalmuk hozzájárul a
napi rostszükséglet fedezéséhez, segítve ezzel a bélmozgást és az emésztést.