Egyedülállóan komplex beltartalomú, magas kalcium-, magnézium- és vastartalmú
pattogatott amarántmag. Az inkák igazi kincse Az amaránt a Föld egyik legősibb
kultúrnövénye, amely tanúja volt az Azték és Inka birodalmak felvirágzásának és
bukásának. Onnan származik, ahonnan a kukorica, a burgonya, a paprika,
paradicsom és a bab érkeztek hozzánk. Amerika felfedezése előtt az ott élő népek
számára alapvető táplálékforrás volt a kukoricával és a babbal együtt, akárcsak
a gabonafélék a mai Európában. Tudatos termesztése 5-6000 évre nyúlik vissza.
Akkori fontosságát támasztja alá az a feljegyzés is miszerint Monetzuma, az
utolsó azték uralkodó, évente 5000 tonna kukoricát és 3700 tonna amaránt magot
kapott ajándékba (adóba) alattvalóitól. Rajtuk kívül termesztették a Mayák, az
Inkák és más elő-Kolumbiai népek is. Kolumbuszt követő hódítók sok új növény- és
állatfajjal ajándékozták meg az öreg kontinenst, de jó néhányat ott felejtettek.
Ilyen volt az amaránt is. Ennek oka talán az lehetett, hogy az őslakók szent,
testi, szellemi és lelki erőt adó növénynek tartották, amint a későbbiekben ki
is derül, nem alaptalanul. A keresztény Európából érkező hódítók számára az
amaránt barbár rituálék eszközének számított. (Pl. lisztjét ember vérrel keverve
vallási szertartásokon megették.) Cortez a problémát úgy oldotta meg, hogy
rendkívül keményen büntette még a termesztését is. Az amaránt visszaszorult Dél-
és Közép-Amerika eldugott hegyi falvaiba, ahol termesztésük sohasem szűnt meg,
és itt vészelte át - a mai ember szerencséjére - az újra felfedezéséig eltelt
néhány száz esztendőt. A világtól elzártan élő embereknek köszönhetően volt
mihez nyúlniuk az amerikai kutatóknak. A 70-es évek közepén, az Egyesült
Államokban kezdődtek meg a kutatások és ezzel egy időben a termesztést
koordináló amaránt centrum megalapítása. Magyarországi meghonosítása mintegy 15
évre tekint vissza, és a 90-es évek elején államilag elismert magyar fajtát is
sikerült kinemesíteni. Termesztése - az itthoni ismertség hiányában - idáig
teljes egészében export célra történt Egyedülállóan komplex beltartalom! Az
amaránt mag beltartalmát vizsgálva és összehasonlítva a búzáéval vagy más
gabonafélével több vonatkozásban lényeges eltérést mutat: Fehérje (%)
Lizinhányad (%) Szénhidrát (mg) Kalcium (mg) Vas (mg) Magnézium (mg) Amaránt 16
8,5 63 162 10 280 Búza 10 3,5 71 41 3,3 20 Amaránt/búza 160% 243% 89% 395% 300%
1400% Kukorica 9 2,5 74 20 1,8 7 Rozs 13 4 73 38 2,6 - Hajdina 12 5,8 72 33 2,8
- Rizs 7 2,7 77 32 1,6 13 Az amaránt aminosav összetétele harmonikusan
kiegyenlített, ennek köszönhetően fehérje tartalma kiválóan hasznosul (75%).
Állatkísérletek igazolják, hogy a nyers mag fehérjéinek biológiai értéke
magasabb még a legközismertebb fehérjeforrásénál is, ami hőkezeléssel még tovább
fokozható. Amaránt 75 Tehéntej 72 Szója 68 Árpa 62 Búza 60 Földimogyoró 52
Kukorica 44 Az amaránt kitűnő vas, kalcium, magnézium és cink valamint egyéb
mikroelem forrás. Nemcsak a gabonák, de valamennyi fontos növényi táplálékunkat
figyelembe véve az amaránt vastartalma kiemelkedő mind mennyiségét, mind
biológiai hasznosulását tekintve. Ez nemcsak a vegetáriánusok számára lehet
érdekes, akiknek szervezetük vashoz juttatása táplálkozásuk egyik
Achilles-pontja, hanem a világ lakosságának 20%-át kitevő valamennyi
vashiányosnak. Kiemelendő kalcium tartalma is, amely nemcsak meghaladja a tejét,
hanem biológiai hasznosulását tekintve a legjobb kalcium forrást jelentő
élelmiszer. Az amaránt magnézium tartalma nagyságrenddel nagyobb a
gabonaféléknél, amely jótékony hatással van az elme frissességének megőrzésére
és a szívizom működésére. Ezeket a beltartalmi értékeket még értékesebbé teszi
az amaránt gluténmentessége, amelynek köszönhetően lisztérzékenyek számára is
elérhető. Felhasználási módok végtelen tárháza Étrendünkbe való beillesztése
többféle módon is lehetséges: A nyers, egész mag főzve, enyhén fűszerezve a
hajdinakásához hasonló kitűnő köret. Lisztje, kelt tésztában 5-10, egyéb
esetekben 10-50%-ban helyettesítheti a búzalisztet. Kiszerelés: 100g