A fehér teát a növény legfiatalabb, még kicsit szőrös hajtásaiból készítik,
melyek polifenol tartalmuknál fogva, kitűnő antioxidánsok. Megvéd a sejtkárosító
szabadgyökök ellen, védi a sejteket és a szöveteket az oxidatív károsodástól.
Segíthet a test védekező rendszerének az erősítésében, segít a szív egészségesen
tartásában. A kínai Fujian tartományból származó növény történetét mítoszok és
legendák övezik, a császárok az örök élet elixírjének egyik alkotóelemét
tisztelték benne. Fekete és zöld rokonaihoz hasonlóan a fehér tea is jótékony
hatást gyakorol az emberi szervezetre, termesztése pedig különös gondoskodást és
szakértelmet igényel. A fehér tea jóllehet igazi teakülönlegesség, nálunk még a
neves teázókban is alig lehetett vele találkozni, országos kereskedelmi
forgalomban pedig eddig egyáltalán nem volt kapható. Császárok itala A dél-kínai
Fujian tartomány hegyoldalain termesztett fehér tea igazi ritkaság, amelyet már
az ókorban is különös tisztelet övezett. A hagyomány szerint a fehér tea
halhatatlansággal ajándékozta meg fogyasztóját, ezért több mint ezer évig csak a
császárok kiváltsága volt. A legendákkal övezett növény termesztése is méltó
volt híréhez: alapos botanikai megfigyelések után csupán az év két napján
lehetett szedni, s a császár italához csupán szűzleányok érhettek, akik egy
aranyolló segítségével gyűjtötték be a tearügyeket. A fehér tea ma már bárki
számára hozzáférhető, s a teakultúra hagyományos ínyencei mellett egyre többen
fedezik fel e tradicionális üdítőital frissítő, ugyanakkor gyengéd aromáját.
Különleges tea, különleges termesztési eljárás A fehér tea a zöld és fekete
teához hasonlóan a Camellia Sinensis növénycsaládhoz tartozik, nevét pedig a
bimbót körülvevő és a levelek alján megtalálható bolyhok fehér színéről kapta,
amelyek szedés után ezüstös pihékké alakulnak át. A tearügyeket szedés után
óvatosan bambuszszitákra terítik, majd mintegy 48 óra alatt nem túl erős
napsugárázás mellett fonnyasztják, az így létrejövő oxidáció hatására a
tealevelek karakteresen zöld színe jellegzetes, zöldes-fehér színűvé válik. A
fonnyasztás akkor ér véget, amikor a bimbó elveszti nedvességtartalmának
harmadát, ezután mintegy 90-100C hőmérsékleten serpenyőkben szárítják tovább a
rügyeket, amelyeket az egyenletes száradás érdekében többször is kézzel
forgatnak át. A gondos és kímélő eljárásnak köszönhetően nem csupán a fehér
bolyhok, hanem a levelek cellafalai is épségben maradnak. Mindezeknek
köszönhetően a fehér tea igazi különlegesség, amelynek értékét csak tovább
növeli, hogy a termesztés, szedés és kezelés szigorú követelményei miatt csak
korlátozott mennyiség áll rendelkezésre belőle. Jótékony hatás testnek, léleknek
Nem csupán az ókori Kínában tisztelték pozitív hatásai miatt a zöldes-fehér
növényt, hanem napjaink modern kutatólaboratóriumaiban is bebizonyosodott: a
fehér tea kiváló hatást gyakorol az emberi szervezetre. Ez elsősorban rendkívül
magas antioxidáns tartalmának köszönhető, amely megköti a testünkben lévő
sejtromboló hatású szabadgyököket, amelyek nem csupán kisebb fertőzésekért, vagy
az öregedés felgyorsulásáért felelősek, de jelentős szerepet játszanak a
daganatos betegségek kialakulásában is. Felmérések szerint a gyakori
teafogyasztók kisebb mértékben szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben és
ritkábban kapnak infarktust. A fehér tea a fekete és zöld társához hasonlóan a
benne található koffeinnek köszönhetően enyhén élénkítőleg hat a szervezetre, s
javítja a koncentrációs képességet is. Magas vitamin- és nyomelem-tartalmának
köszönhetően a fehér tea rendkívül alkalmas és ajánlott ital a napi szükséges
folyadékmennyiség beviteléhez. Felhasználási javaslat: 1 teafiltert egy
csészényi forrásban lévő vízzel leforrázunk és 5-10 percig állni hagyjuk. Ízlés
szerint ízesíthetjük. Elkészítés: A hagyományos kínai gyakorlat szerint a
tealeveleket forró, de nem lobogó 70C-os vízzel kell leönteni, majd 5-7 percig
állni hagyni. A praktikus filtertea elkészítésénél a teafiltert forrásában lévő
vízzel kell leönteni és 2-3 percig állni hagyni.