Gyorsítórugós élvefogó nyestcsapda nyest és hasonló termetű állatok befogásához.
A nyestcsapda főbb jellemzői: rendkívül erős, ponthegesztett acélrácsból készült
egyszerűen használható ládacsapda biztos ajtózárási mechanika az önszabadulás
megakadályozására ideális méretű, többféle faj befogására is alkalmas kedvező ár
Kiválóan használható lakóterületeken, vadgazdálkodásban, állattartó telepeken. A
lakókörnyezetünkben, padlásunkon megtelepedett nyestek elűzésére vagy
távoltartására tett kísérletek (ultrahangos riasztó, kutyaszőr, emberhaj
kihelyezése és egyéb praktikák) általában teljesen hatástalanok. A legbiztosabb
megoldás, ha a nyestet csapdával befogjuk és fizikailag eltávolítjuk a
környezetünkből. Hogyan működik a nyestcsapda? A csapda közepén egy csalitálca
található, rajta két ún. csalihoroggal. A csalitálca taposólemezként is működik.
A csalitálcára téve, a csalihorogra tűzve vagy egyszerűen a tálca fölé-mellé
helyezhetjük el a csalétket (érdemes többfélét is kipróbálni). A csali
megszerzése közben a nyest a csalitálcát megmozdítva működésbe hozza a csapda
fogó mechanizmusát, így a csapda ajtói egy-egy tengelyen lebillenve bezáródnak
és a nyest fogságba esik. A befogás közben a nyest sérülést nem szenved. Miért
ajánljuk ez a nyestcsapdát? ? Ez a csapda 3 mm-es huzalvastagságú ponthegesztett
acélrácsból készült, amely jóval erősebb a legtöbb forgalomban lévő nyestcsapda
anyagánál. ? Ez a csapda körben, azaz oldalt-felül és alul is (!) rácsból
készült ? ez nagyon fontos! Egyes csapdák alját tömör lemezből készítik, ami
előnytelen megoldás, mert a használat közben a csapdába természetes úton
bekerülő por és nedvesség (eső, pára harmat) valamint a csalimaradék, esetleg a
befogott állatról származó szőr stb. gusztustalan, nyákos, szagos elegyet képez,
melyet a fertőzésveszély miatt folyamatosan takarítani kell. A komoly gyártók
tisztában vannak ezzel, így a minőségi gyártmányok alsó, talajra kerülő
felületét is rács anyagból készítik el, ahogy ezt a csapdát is. A rácsból
készült alj előnye, hogy a csapda tulajdonképpen öntisztul azáltal, hogy az
előzőekben említett, elkerülhetetlenül képződő szennyeződés a talaj felé
távozik. ? Kevesen gondolnak rá, pedig nagyon fontos, hogy csapda ajtajának oly
módon kell záródni, hogy képes legyen megakadályozni az állat önszabadítását,
önszabadulását. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor a befogott állat
a csapda hibájából kiszökik. A régebbi csapdák esetében az ajtók rögzítését,
zárva tartását egy U alakhoz hasonló támasztó füllel oldották meg, ami egy régi,
idejétmúlt, diszkont megoldás. Ennek a mechanikának az a hátránya, hogy az állat
kétféleképpen is kiszabadulhat belőle: az ajtót belülről mozgatva előbb-utóbb
képes lehet az ajtót felnyomni és elszökni a gyors mozgású nyest néha még az
ajtó teljes lecsapódása előtt képes elérni a csapda végét, így gond nélkül akár
ki is tud bújni az ajtó alatt, ahogy ezen a videón is látszik: (forrás: youtube)
Mindezt elkerülendő, a gyorsítórugós csapdának a zárása úgy történik, hogy az
ajtókat egy-egy erős rugó csapja be nagy sebességgel, így ha a nyest veszélyt
érezve előre ugorva próbál menekülni, akkor sem tud gyorsabb lenni, mint a
csapda zárási ideje. További előnye, hogy a lecsapódott ajtókat a rugók a
helyükön is tartják, azaz ha a csapda esetleg az oldalára vagy akár a tetejére
borulna, a befogott nyest akkor sem tud kiszabadulni a csapdából. A nyestcsapda
kihelyezése Bár a nyestek általában a lakó- illetve melléképületek padlásain
vernek tanyát, a csapdát mégis inkább az udvaron, az állatok mozgási útvonalán
érdemes elhelyezni. Ha ön még nem látta, hogy merre is mozog pontosan a nyest,
akkor a csapdát fal vagy sövény, esetleg a kerítés tövébe javasolt kitenni.
Gyümölcsérés idején (mivel a nyest szívesen fogyasztja a gyümölcsöket is),
érdemes a lepottyanó gyümölcsök közé, a fa alá tenni a csapdát. Fontos, hogy a
csapda egyik ajatja se legyen túl közel pl. falhoz, azaz a nyest mindkét ajtó
felől könnyen, kényelmesen meg tudja közelíteni a csapdát. Ha a nyest az ajtól
felől belenéz a csapdába és úgy érzékeli, hogy számára van szabad menekülési
útvonal előre, akkor nagyobb eséllyel fog bemenni a csalétekért. A csapda
könnyen és gyorsan élesíthető, ahogy az alábbi videón is látszik: Tippek a
nyestcsapda álcázásához A csapda álcázása nem feltétlenül szükséges, de
jelentősen növeli a fogási esélyeket. Az álcázás lényege az, hogy a felkínált
csalétket minél természetesebb (természetesebbnek ható) környezetben kínáljuk
fel a rendkívül óvatos nyest számára. Ha van rá mód, célszerű 1-2 lapát homokot
vagy apróbb kavicsot a talajra dobni, majd enyhén lefelé nyomva és jobbra-balra
mozgatva, 1-2 cm mélyen belesüllyeszteni a csapdát. Ezzel azt érjük el, hogy a
nyest természetes talajon mozogva közelítheti meg a csalétket. Egyszerű próbával
érdemes meggyőződni arról, hogy az elkészített aljzat a csalitálca szabad
mozgását nem akadályozza. Érdemes lehet továbbá a csapdát kívülről is álcázni:
szénával, avarral, gallyakkal vagy más, az adott időszakban fellelhető
természetes anyaggal elfedni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített álca a fogó
mechanika szabad működését ne gátolja. A nyestcsapdához használatos csalik,
csalétkek A nyest alapvetően ragadozó állat, de - részben az urbanizációja miatt
- szinte minden emészthető táplálékot elfogyaszt. Kedvenc tápláléka, így
általában a legfogósabb csalétek is a tojás és az édes gyümölcsök. Tojással való
csalizás esetén érdemes a kisebb méretű fürjtojást beszerezni-használni. A
gyümölcsök esetén az illatos aszalt gyümölcs is kiváló csali lehet. Amennyiben
húsfélét használunk csalétekként, számoni kell azzal, hogy házimacska is
betévedhet a csapdába. Sérülést ugyan nem szenved, de a csapdázás idejére
célszerű inkább elzárni vagy csak gyümölcs csalétket használni. A nyestcsapda az
alábbi fajok befogására is használható: macska, kistestű szőrmés ragadozók
(nyuszt, menyét, hermelin, görény) valamint nyúl