Madaraink egy része odúköltő, azaz idősebb fák törzsében és ágaiban természetes
módon képződő, vagy harkályok vájta odúkban költ. A településeken és a
mezőgazdasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma, hogy az
idősebb, odúképződésre, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya
alacsony, csökken vagy már teljesen el is tűnt. Ezért a településeken
mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük a madarak megtelepedését. Attól
függően, hogy milyen madárfajokkal szeretnénk benépesíteni a kertünket, a
madarak igényeihez és testméretéhez alkalmazkodva különböző odúkat kell
alkalmaznunk. Az A típusú madárodú a kis termetű cinege fajok jellemző odú
típusa. Ebből kizárhatók a nagyobb termetű fajok (széncinege, csuszka, mezei,
házi veréb stb.). A madáretetők mellett a madárodúk nagyon keresettek és
hasznosak. Az odúkat érdemes ősszel ellenőrizni és a már nem használt fészket
eltávolítani, hisz az odúlakó madarak miden évben új fészket készítenek.
Berepülő nyílás: Ř 26-27 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 18 cm-re van Belső
alapterülete legalább: 10 * 10 cm Az odúban várhatóan megtelepedő fajok:
kékcinege, barátcinege, fenyvescinege Odúkihelyezés: Az A típusú odút 2-3 méter
magasan, függesztve érdemes kihelyezni, melyre a késő ősz a legalkalmasabb
időpont, hiszen az odúkat nem csak költéskor, hanem télen éjszakai pihenésre is
használják a madarak. A kihelyezésnél érdemes arra is figyelni, hogy az odú
nyílása ne észak felé nézzen. Ezek az odúk függesztettek, drót és szükség esetén
kampó segítségével faágra, ágcsonkra akasztva egyszerűen telepíthetők. Az odúnak
nem kell feltétlenül a fatörzsnek támaszkodnia, azok megfelelően erős ágakra is
függeszthetők, a lengő mozgás a madarakat nem zavarja. Az azonos típusú
mesterséges odúkat hagyományosan egyesével, egymástól 15-20 m távolságra szoktuk
kihelyezni. Kép forrás: MME