GAL Marhakollagén peptidek, 300 g, 30 adag A GAL Marhakollagén peptideket immár
az eddigieket is felülmúló tulajdonságok, tökéletes oldhatóság, semleges íz és
zamat jellemzik. A 3000 Dalton alatti peptidméret kimagasló bioaktivitást, a
szervezetünkben gyors és maradéktalan hasznosulást biztosít. Az egészségünk
szerteágazó támogatása mellett az új alapanyaggal készülő termékünk napi
fogyasztása a lehető legkényelmesebb, a semleges, finoman szemcsés por
mindenféle italba vagy akár ételekbe is csomósodás nélkül, könnyedén keverhető.
Az I-es típusú kollagénektől elvárt hatás eléréséhez továbbra is napi 10 gramm
szedését javasoljuk. A kollagén egy óriásfehérje, ami nagy mennyiségben
található meg bőrünkben, csontunkban és porcainkban. Az állati bőr, csont és
porc elfogyasztásával (pl csontleves, kocsonya, stb) hozzá is juthatunk sok
kollagénhez, azonban ez nagyon nehezen emészthető. A kollagén az emésztés során
kisebb alkotóira, peptidekre, majd egy része utána aminosavakra bomlik, így jut
a véráramba, hogy aztán a bőrben és ízületekben kifejthesse hatását.
Termékünkben a kollagén már eleve peptidek formájában van jelen, azaz elő van
emésztve, hidrolizálva van. Így a felszívódása már jó és az emésztésünket sem
terheli. Ez az emésztést már alig igénylő kollagén peptid (hidrolizált
marhakollagén) segíti a bőr fiatalos rugalmasságának megőrzését és az ízületek
megfelelő működésétét, hajlékonyságát. A bőrre és ízületekre kifejtett hatás
csak kollagén peptidek fogyasztásával kapcsolatosan igazolt, nem előemésztett
(táplálkozásból fogyasztott) kollagén esetében nem. (Fontos megjegyezni azonban
a gyomor- és bélnyálkahártyára a táplálékból származó, nem előemésztett kollagén
a jó hatású egyes szakemberek szerint). E kollagénünk jótékony hatásai,
fogyasztásának élettani előnyei nem különböznek a sertéskollagénünkéitől.
Fogyasztási javaslat: Napi 1 púpozott evőkanál (10 g) fogyasztását javasoljuk
legalább 3 hónapon keresztül, hogy a megfelelő hatást elérjük. Naponta összesen
akár 3 púpozott evőkanállal (30 g) is fogyaszthat. Legjobb reggelihez és/vagy
lefekvés előtt. Bármilyen folyadékba belekeverhető, akár forró levesbe is. Íze
könnyen elfedhető, meleg vízbe, tejbe vagy kókusztejbe keverve. Édesítve,
vaníliával ízesítve finom ital készíthető belőle. Müzlit belekeverve vagy banánt
beleturmixolva, beleszeletelve még finomabb. Kiváló indítója a napnak. A GAL
adagolókanállal történő mérésnél a por a kanálfej végénél mindig a peremig
érjen, s a vízszintesre terített por szintje a nyél ábrán szereplő pontjáig
fusson. A lapátoló mozdulat után az esetleges felesleget finom kocogtatással
csökkentheti a kívánt szintre. Egy-két próba után könnyed rutinná válik. Van-e
különbség a marha és sertéskollagén peptidek között? A kétféle marhakollagénünk
jótékony hatásai, fogyasztásuk élettani előnyei nem különböznek a
sertéskollagénétől, ezért az alábbi leírás sem hordoz különbségeket. Mire jók a
kollagén peptidek? Az emlősök szervezetét felépítő fehérjék legnagyobb részét
kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a bőr, a csont, az ízületek, az erek, a
kötőszövetek és a különböző szervek jelentős részét is ezek alkotják. A modern
étrendünk csak kevés kollagén típusú fehérjét tartalmaz, és azok is nehezen
emészthető, nagy méretű molekulákból állnak. A kollagén peptidek ezzel szemben
könnyen emészthető formában tartalmazzák a kollagén típusú fehérjéket, és
hatékonyságukat számos tudományos vizsgálat is igazolta. A kollagén peptidek
kiegészítésének pozitív hatásai A bőrre és a hajra gyakorolt hatások: Csökkenti
a nagyobb ráncok mélységét és megállítja az újabbak kialakulását. Emellett a
kisebb ráncokat is segít eltüntetni. Fokozza a bőr hidratáltságát és
feszességét. Növeli a bőr kollagén- és elasztintartalmát. Növeli a bőrben mért
hemoglobinszintet, ezzel javítja a véráramlást. Csökkenti az arcbőr zsírosságát,
így az akné előfordulását, súlyosságát. Hozzájárul a vastagabb, sűrűbb hajhoz és
a gyorsabb hajnövekedéshez. Csökkenti a szeborreát (a hajzsírosodást és a
korpásodást). Csökkenti a diffúz és a férfias típusú hajhullást (férfiak és nők
esetében is). Egyéb pozitív hatásai: A glicintartalma miatt javítja az alvás
minőségét Csökkenti az ízületi fájdalmakat Fokozza a perifériális keringést
Javítja a tanulási képességet, valamint az emlékező- és felidézőképességet Segít
csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok
kiegyensúlyozása által Fokozza a nagyagyban az új idegsejtek termelődését, de
erről egyelőre csak egérkísérletet végeztek Miből épülnek fel a kollagén típusú
fehérjék? A kollagén típusú fehérjéknek ez idáig 28 fajtáját azonosították,
azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus adja, az I-es
típusú kollagénfehérje. A kollagénfehérjék a többi fehérjétől főleg nagyságukban
és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk legnagyobb méretű
fehérjéi. Aminosav-összetételük abban különbözik, hogy glicintartalmuk nagyon
magas (~35%), sokkal alacsonyabb az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA:
leucin, izoleucin, valin), nem tartalmaznak triptofánt, és a cisztein- és
metionin-tartalmuk is jóval alacsonyabb. Ezeknek a jelentőségét pedig rövidesen
kifejtjük. A modern étrendünk nem tartalmaz elegendő kollagén típusú fehérjét A
modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagénfehérjék,
hiszen fehérjeforrásaink nagyrészt színhúsokból származnak, és nem a
kollagéntartalmú állati részekből, mint amilyenek a csontok vagy a bőr. Manapság
egyre ritkábban eszünk kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat, ami
a kollagénbevitelünk szempontjából nagy probléma. Mivel az állati szervezet
fehérjetartalmának jelentős része kollagénfehérje, és az őseink
fehérjebevitelének szinte teljes egésze állati eredetű volt, ezért logikus, hogy
a fehérjebevitelük jelentős része kollagén típusú fehérjéből állt. A
kalóriacsökkentés és a fehérjebevitel korlátozásának hatása az élethosszra Az
már bizonyított, hogy állatok esetében a csökkentett kalóriabevitellel (CR =
Calorie Restriction) jelentős élethossz-növekedést és csökkent
betegségkockázatot lehet elérni. Az eddig végzett kísérletek során a vizsgált
állatok kevesebb ételt kaptak, és megnézték, hogy a kontroll csoporthoz képest
mennyivel éltek tovább, valamint azt, hogy mennyivel kevesebb betegség fordult
elő közöttük. Az embereknél elég problémás ilyen kísérletet végezni, ezért
esetükben csak a különböző mutatókat tudják figyelemmel követni, amelyekből
különféle következtetéseket tudnak levonni. A csökkentett kalóriabevitel
élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók jelentős mértékben
tulajdonítják az ennek következtében csökkenő IGF-1- és a növekvő
IGFBP-3-szintnek. Utóbbi az IGF-1-et megkötő, és annak káros hatásait
semlegesítő fehérje. Embereken végzett, kalóriamegvonással járó vizsgálatokból
2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek, amelyek mindössze néhány hétig
vagy hónapig tartottak. Ezekben rendre megállapították, hogy embereknél is
csökken az IGF-1-szint, tehát a csökkentett kalóriabevitel hatásosnak bizonyul.
2008-ban azonban megszületett az első olyan vizsgálat eredménye, ahol
hosszútávon követték a kalóriamegvonás hatásait. Itt azt vették észre, hogy a
módszer emberek esetében csak 3 hónapig eredményez csökkent IGF-1/
IGFBP-3-arányt, ami után az ismét növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-,
szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport
IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony maradt. A kalóriacsökkentésben
résztvevő csoport néhány tagját megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk
visszaállt az eredeti, magas értékre, úgy folytassák a diétájukat, amivel a
fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonló, alacsony szinten tartották. Ennek
hatására a fenti arány újra lecsökkent a kedvező szintre. A kutatók
megállapították, hogy ? az állatokkal ellentétben ? a csökkentett kalóriabevitel
csak akkor növeli a várható élethosszt, ha a fehérjebevitel is korlátozva van
(~0,8 g/testsúly kg), nem csak a kalória. A színhúsok és az MTOR veszélyei Egy
2012-es vizsgálatban arra jöttek rá, hogy az ún. mTORC fehérje-komplexet erősen,
direkt módon aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az
aminosavak nagyobb mennyiségben csak a tejfehérjékben és a húsokban találhatóak
meg. Az mTORC fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1,
mind az inzulin ezen keresztül fejti ki a negatív hatásai nagyrészét. Az mTORC
aktivitását fokozza az IGF-1 és az inzulin is, éppen ezért nem jó, ha ezeknek a
szintje magas. A fokozott mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a
civilizációs betegségek kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC-aktivitás
gátlásának elvén alapuló rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók
megállapítása, hogy a legtöbbek számára egy húsokat nélkülöző, zöldségeken és
komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű diéta lenne a legmegfelelőbb
étrend. A magasabb kollagénbevitellel elérhetőek a kalóriacsökkentés előnyei
Ezek a kutatások is alátámasztják a kollagénfehérjék jelentőségét, mivel azok
alig tartalmaznak problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a
húsok és a tejfehérjék bővelkednek bennük. A ma élő vadászó-gyűjtögető népek
jóval több fehérjét fogyasztanak a 2008-as kutatásban ajánlott 0,8 g/testsúly
kg-nál, ráadásul ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges hosszútávon;
az izmok sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és közvetve akár a
csontsűrűség csökkenéséhez is vezethet. A kollagénfehérjék viszont csökkentik az
mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán- és metionin-szintet is,
mindezek pedig jobb egészséghez és hosszabb élethez vezethetnek. Sőt, egy
2014-es kutatás arra enged következtetni, hogy még az IGF-1-szint is
csökkenthető a segítségükkel, ami szintén növeli az élethosszt. Összességében
kijelenthető, hogy nyugodtan ehetünk sok fehérjét, de vigyázzunk, hogy a
bevitelünknek körülbelül a fele színhúsból, míg a maradék része kollagén típusú
fehérjéket tartalmazó állati részekből, vagy kollagén kiegészítőkből származzon.
A kollagén peptidek eltérnek az étkezési zselatintól Azért célszerű közvetlen
kollagén-kiegészítést választanunk, mert a normál étkezési zselatint (mint
amilyen a kocsonya) óriásméretű fehérjék alkotják, amelyek alig emészthetőek.
Így az étellel elfogyasztott kollagénfehérjék nincsenek jelentős hatással az
ízületeinkre, a bőrünkre, a hajunkra, vagy az ereinkre ? kivéve, ha az
emésztésünk nagyon jó és sok körömpörköltet, csontlevest és egyéb kollagénben
gazdag ételt fogyasztunk. Ezzel szemben a kollagén peptideknek közel 100%-a a
véráramba kerül, így képes kifejteni a hatását mindenhol, ráadásul sokkal
alacsonyabb bevitel mellett. A kutatásokban kizárólag előemésztett (hidrolizált)
zselatint/kollagént használtak, többnyire italba keverhető por formájában,
amelyek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket tartalmaztak. A kollagén
peptideket a kollagén pozitív hatásaiért érdemes fogyasztani, míg az
étkezésünkben lévő kollagénfehérjéket azért, mert a többi fehérjével ellentétben
nem rendelkezik káros hatásokkal.