Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni
jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante
Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a
Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel
találkozik ? az utókor nagyjaitól kortársaiig ?, azokról véleményt formál,
ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az ?emberélet útjának
felén? eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez
Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes
kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében
rejlik.