Varga Katalin szerk. Aucasin és Nicolete Ófrancia széphistória, XIII. sz. első
fele Trisztán és Izolda Kelta monda antik (Szépirodalmi Könyvkiadó), 1977 185
o., puha kötés, jó állapotú tulajdonosi bejegyzéssel 400.- Aucasin és Nicolete a
középkori francia irodalom legbájosabb emléke. Keletkezése a lovagi irodalom
virágkora, a XII-XIII. század fordulójára esik, szerzője mégis utánozhatatlan
humorral mutatja be a nemesi származású Aucasin és a titokzatos eredetű, talált
gyermek Nicolete szerelmének viszontagságait és diadalát. A mű minden bizonnyal
előadásra keszült. Erre utal a chantefabie, azaz énekes mese műfaji megjelölés
is. Fordítója Tóth Árpád nevezte el, igen találóan széphistóriának, aki egyhe
archaizálással, olykor népies fordulatokkal adja vissza az eredeti mű csillogó
szépségét. A Trisztán-monda kelta eredetű. Első megmaradt változatai a XII.
század elejérl valók. A ránk maradt töredékeket dolgozta fel, fűzte egységbe
századunk elején Joseph Bédier, a kitűnő francia irodalomtörténész. Az ő
közvetítésével jutott el az olvasókhoz Trisztán és Izolda, a társadalmi
kötöttségek és az érzelmi szabadságvágy feloldhatatlanul végzetes
ellentmondásaiban vergődő és belepusztuló ifjú hősök szerelmi története.