Tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiből
Szerkesztette: Varga Szabolcs, Türk Attila Martin Opitz Kiadó, 2022 A mohácsi
csata közeledő 500. évfordulója okán megélénkült a tudományos érdeklődés az
események pontosabb tisztázása érdekében, és mindez láthatóan hatással volt a
magyar társadalom történelem iránt fogékony részére is. Nem véletlenül, hiszen a
közgondolkodásban a mohácsi csata a modern nemzeti identitás egyik fontos
sarokeleme, amely felől immár több évszázada értelmezhetővé vált az elmúlt 500
év magyar történelem terheltsége, a szabadságmozgalmak bukása, az 1848-1849. évi
szabadságharc leverése, az első világháború és a trianoni békediktátum sokkja,
valamint a rövid huszadik század egymásra halmozódó traumái. A nemzeti
önszemléletet meghatározó narratíva azonban sok tekintetben szűkre szabja a
modern magyar önértelmezési horizontot, és immár akadályává vált a múlt terhes
öröksége feldolgozásának. A tudomány eszközeivel elért új eredmények azonban
hozzásegíthetnek bennünket egy reálisabb történelmi tudat, és ezzel egy
egészségesebb nemzeti önkép megteremtéséhez. Jelen kötet korántsem old meg
minden, a csatával kapcsolatban felmerült kérdést, azonban mégis egy széles
spektrumot nyit a különböző tudományágak képviselőinek legújabb kutatási
eredményeire, amelyek tovább segíthetnek bennünket a feldolgozás folyamatában. A
csata értelemszerűen történelmi esemény, így értelmezése elsősorban történeti
kérdés. Ezért három tanulmány is foglalkozik egy-egy részkérdéssel: jelesül a
korabeli klimatikus viszonyokkal, II. Lajos halálának a lokalizálásával,
valamint két történelmi forrás ? Brodarics István kancellár szemtanú
beszámolója, valamint Istvánffy Miklós évtizedekkel később kelt történetírói
szövege ? összehasonlításával. A kötet egyik fontos újdonsága a
természettudomány, különösen a geográfia eredményeinek hangsúlyos bemutatása.
Egyaránt olvashatunk a korabeli táj és úthálózat rekonstrukciójának a
módszertanáról, valamint a Duna-meder időben történő változásairól. Az
etnográfiát két tanulmány képviseli, az egyik az ártéri erdők jelentőségéről, a
másik a helyi emlékezet és annak hordozóinak az újkori módosulásairól szól. Az
irodalomtörténet tárgykörébe tartozik a második mohácsi csatának is nevezett
nagyharsányi csatáról (1687) szóló, eddig ismeretlen francia röplap, valamint
Czuczor Gergely Mohács-epigrammájának az elemzése. Eddig kevés figyelem hárult
az emlékezet-kultúra jelentőségére, ezért külön öröm, hogy megtörtént az
értelmezése a ma is látható Mohácsi Nemzeti Emlékhely építészeti elgondolásának,
olvashatunk az 1976. évi történeti kiállításról, valamint a modern
múzeumpedagógiai eszköztárról, amely segítségül hívható a következő látogató
központ kialakításakor. Ugyancsak jelentős az új, ám annál fontosabb tudománynak
számító adatelemzésnek a csatakutatás módszertanába való átültetése. A legújabb
tudományos törekvések legfontosabb hozadéka azonban kétségkívül az úgynevezett
III. számú tömegsír feltárása ? melyre korábban sosem kerülhetett sor ?, így egy
beható antropológusi áttekintés is került a kötetbe erről a munkáról. A
tanulmánykötet, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Duna-Dráva Nemzeti
Park, a Mohács500 Egyesület és a Martin Opitz Kiadó közös vállalkozásában jelent
meg, egy színes kaleidoszképet mutat a legújabb kutatási eredményekből, egyben
számos utat nyit az újabb vizsgálódások előtt. A kötet adatai: Formátum: A/4
Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 248 oldal