Kánonjog a társadalomban és a hívő közösségben Szerző: Erdő Péter Szent István
Társulat, 2020 Az utóbbi évek kulturális válsága olyan mélységeket tárt fel a
nyugati, keresztény gondolkodás előtt, amelyek az ember mivoltát és a társadalmi
együttélés alapvető feltételeit érintik. Az ezzel összefüggő legfontosabb
kérdésekre keresztény hitünk igaz és bátorító válaszokat kínál. Erre pedig nem
csupán egyházi közösségeinknek, hanem a ?profán? világnak is nagy szüksége van.
[...] A jogi gondolkodás ősidők óta ismeri a jog biztonsága és a konkrét
helyzetben megvalósuló igazságosság közti feszültséget. Csakhogy a kettő
kibékítésének létezik egy biztos, bár nem egyszerű lehetősége: ha a világ
objektív rendjében az emberi cselekvés számára az igazságosság olyan
követelményei és szabályai rejlenek, amelyek emberi értelemmel felismerhetők,
akkor mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás képes figyelembe venni ezt az
?isteni törvényt? vagy ?természetjogot? és így elősegíteni, hogy egyén és
közösség harmóniába kerüljön a kozmosszal, végső soron magával a Teremtővel. Az
Egyház belső életére nézve is felmerülhetnek korunk gondolkodási irányzatainak
kísértései. Nem csupán kiszámíthatatlan, ?karizmatikusnak? érzett, rögtönzött
ítéletek vagy megítélések irányítják az Egyházat. Krisztus az élet és a
közösségi működés tartós és objektíven, történetileg megismerhető szabályait
tanította és világította meg számunkra. De hogyan ismerhető meg, hogyan működik
az Egyház krisztusi örökségéhez tartozó vagy abból fakadó szabályok rendszere a
világban és magában az egyházi közösségben? Erre keresik a bálaszt jelen kötet
tanulmányai. Az Isten képére alkotott, tudatos és szabad ember méltósága már az
ószövetségi kinyilatkoztatásban megjelenik. A természet szerint méltányos
cselekvés gondolata a görög-római kultúra öröksége, mely a kereszténységben
találkozik a Biblia világképével. A születő Egyház belső szabályainak
tudatosulása során feltárul Krisztus megváltó művének közösséget alkotó ereje és
az egész emberiségnek szóló üzenete. Mindezek az erők pedig konkrét történelmi
helyzetekben, a földi ország összefüggésében keresik kibontakozásuk útját. Az
Egyház életében a papság jelenléte és küldetése, feladatának és Jézus
személyéhez kötődő identitásának ereje intézményesítő tényező és pótolhatatlan
kegyelem forrása. Ennek az alapvető valóságnak egyes vonásait történeti
írásokban mutatjuk be. Ugyanez a törekvésünk a szinodalitás vagy a kollegialitás
bizonyos intézményeiről szóló fejezetekben is. Napjainkban az egyházi élet egyik
központi szervezeti egysége, de a megújulási törekvések fő területe is a
plébánia. Ennek az intézménynek a kialakulása és teológiai jelentősége a mai
missziós törekvések ihletője is lehet. A hit és tudományok harmonikus
együttműködésre hivatottak. Így tudják megmutatni a világ megértésének és a
helyes cselekvésnek a horizontját egyén és közösség számára. Ennek az átfogó
szemléletnek pedig megvan az alapja a Teremtő és a teremtett világ
kapcsolatában. Hit és tudomány párbeszédének kitüntetett színhelye a katolikus
egyetem, mely szervezeti alapelveiben és működési módjában intézményesen segíti
ennek a célnak az elérését. A kötetünket záró tanulmány a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem keletkezését, szerveződésének logikáját és jogi szerkezetét
mutatja be. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve:
2020 Terjedelem: 402 oldal