Káli-Rozmis Barbarát gyerekkora óta érdekli az arisztokrácia világa, különösen
Erzsébet királyné és családja élete, amelyet több, mint másfél évtizede kutat.
2015 tavaszától publikál írásokat vele kapcsolatban, 2018-tól magyar és angol
nyelvű nyilvános és zártkörű előadásokat tart a királyi családról. YouTube
csatornáján érdekes és hiteles történeteket oszt meg a közönséggel. 2021-ben
jelent meg első könyve Erzsébet királyné és a magyarok címmel, amely az olvasói
szavazatok alapján elnyerte Az Év Könyve 2022 díjat a történelmi tényirodalom
kategóriában. Ez a két kötet különösen nagy jelentőséggel bír a mai furcsa
korban, amikor divattá vált a valós tények elferdítése és a kultuszrombolás -
így ajánlja az olvasóknak Káli-Rozmis Barbara könyveit a Habsburg család magyar
ágához kötődő gróf Seremetyeff-Papp János restaurátorművész. Fontos ez a
gondolat, mert a szerző második könyvétől sem azt kell várnunk, hogy a
közelmúltban bemutatott két Sisi-filmhez hasonlóan meghökkentően új színben,
afféle korát megelőző feministának ábrázolja Erzsébet királynét. Káli-Rozmis
Barbara nem hökkent meg, hanem igyekszik a lehető leghitelesebben bemutatni
könyvének hősét - de közben mégis azt érezzük, hogy a valóság (már amennyire
rekonstruálható) gyakran lebilincselőbb és izgalmasabb a filmeknél. Sisi, ahogy
ebből a könyvből megismerjük, alapvetően magányos és elkeseredett ember, aki
nehezen vagy egyáltalán nem tud és nem is akar megfelelni az arisztokrata körök
elvárásainak. Mértéktartónak kellene lennie, de ő nem ismer mértéket, ahogy
egyik udvarhölgye írta, ellenszenvében és rokonszenvében, hitében, bizalmában és
gyanakvásában és környezete iránt érzett félénkségében sem. Leginkább ezekről a
kiélt vagy mélyen elrejtett - ám Sisi verseiből és leveleiből mégis előtűnő -
szenvedélyekről szól ez a könyv. Egy különleges, érzékeny, tehetséges, gyönyörű,
hiú, szorongó nő életéről; meg azok különféle szenvedélyeiről is, akik családi
és baráti körében közel álltak hozzá. S bár a könyv épp csak érintőlegesen szól
a kor politikai folyamatairól, megjelennek benne a boldog békeidőknek aztán oly
tragikusan véget vető erőszak előjelei is. Ez foglalja keretbe a történetet.
Káli-Rozmis Barbara azt is megmutatja, hogy a régi rend - melynek merev
szabályai Sisit olyannyira meggyötörték - nem volt fenntartható, hiszen az élet
alapja a változás... Erzsébet maga is bevallotta, hogy nem kapott a pozíciójához
megfelelő nevelést: Engem... bizonyosan nem császárnénak neveltek, tudom, hogy
neveltetésem sok kívánnivalót hagy maga után - Isten a tudója, hogy mégsem
tettem soha semmi rosszat, pedig lett volna alkalmam. Szerettek volna
elválasztani a császártól. Az intrikus bécsi udvarban valóban nagyon sokan
akarták megtörni az uralkodóra gyakorolt befolyását. Ez azonban nem sikerült. A
császár az utolsó lélegzetéig szerette hitvesét, és minden különbözőségük
ellenére meg volt győződve róla, hogy senki más nem illik hozzá annyira, mint
Sisi.