Aki új verseskötetet vesz a kézébe, mindig élvezettel szippant bele a friss
könyv illatába, a szerves oldószerek bizony illékonyak, de ahogy egyre többet
forgatjuk, sorról sorra végig elolvassuk a ciklusokat, előbb a kertben növő fű
illata tolódik az orrunkba, olyan, mint a parfümök fejillata, ez az első
benyomás. A kötet szívillata a titok, a frissen sült kenyér és tenger illata, ez
adja a karakterét a szövegeknek, de Bali Anikó verseiben mindenek után is
megmarad alapul a kávé kesernyéje, amely lehet, hogy kezdettől fogva elkísér
minket, de az is lehet, hogy csak órák múlva bontakozik ki, és extrém esetekben
akár a nap végéig is velünk maradhat. Balogh Robert