Hager Ritta életműve, ez a közel hét évtizedes textilművészeti munkásság a
kezdetektől a szakralitás, a keresztény szellemiség jegyében épül. Napjaink, e
bizonyosságokra törő, világos válaszokat követelő korszak egyre több
bizonytalanságot, kételyt kelt: a megmagyarázhatatlan jelenségek, a
kiszámíthatatlan és megokolhatatlan történések, az újabb és újabb,
elkerülhetetlen válságtünetek, az ember belső világának ismeretlen tájainak
bejárására késztető vagy invitáló kalandozások keltette félelmek mindinkább a
titokzatos megérzések, a rejtelmességek, a misztikum, a transzcendencia, a
szakralitás szféráit nyitja meg előttünk. Szabályos és szabálytalan kárpitjai
?leképezései? egy lélek modulációinak. Műveinek metaforikus képi jelensége,
elvonatkoztatott-transzcendentális médiuma a sötétséget áttörő, a sötétségen
átszüremlő, a sötétségből előderengő, a mű-közeget átitató fény: a felvillanó
forrás, az éles sugár, az erőteljes nyaláb, a puha ragyogás, a mindent átható
özön. sejtelmes átmenetek kárpitjai arra ösztönzik e művészi terrénum mélységeit
kutató szemlélőt, hogy az egyre kilátástalanabb válságaiba bonyolódó kor által
feleslegessé avatott, avulásra ítélt értékeket: a szépséget, a jóságot, a
szeretetet, a békességet újra felfedezze és visszahelyezze jogaiba.