Szerző: Simonyi Erika Martin Opitz Kiadó, 2020 A középkori régészeti kutatás
Szabó Kálmán, majd Méri István munkássága nyomán vált önálló tudományággá, és az
elmúlt évtizedekben számottevően gyarapodtak ismereteink az Árpád-kori falusias
települések szerkezetéről és a jellemző háztípusokról. A települések
leletanyagát ? néhány szerencsés kivételtől eltekintve ? 95?100 százalékban a
cserépedény-töredékek alkotják, azaz egyes esetekben a település időhatárainak
kérdését csupán a kerámia részletes feldolgozásának segítségével válaszolhatjuk
meg. Honfoglalás és Árpád-kori kerámiaművességünk kutatása azonban főként a
jellegzetes edénytípusokra ? cserépbogrács, bordásnyakú edény ? korlátozódott,
és a mai napig javarészt hiányoznak az egyes lelőhelyek teljes kerámiaanyagát
feldolgozó publikációk. Jelen kötetben az északkelet-magyarországi régió öt,
eltérő jellegű földrajzi környezetből származó és a 9?10. század, valamint az
Árpád-kor több periódusában használt települését és kerámiaanalízisének
eredményeit mutatja be a szerző, amelynek segítségével sikerült a települések
régészeti jelenségeinek belső időrendjét tisztázni, az egyes települési fázisok
abszolút kronológiai helyzetét meghatározni. Az archeometriai anyagvizsgálatnak
köszönhetően a fazekas technikával kapcsolatban alapvetően új ? és nem csak az
Árpád-kor kutatói számára tanulságos ? eredmények születtek. A kötet adatai:
Formátum: 20,2x28,5x2,4 Kötés: keménytábla, cérnafűzött Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 328 oldal, 133 képes tábla + szövegközi rajzok